Terápia

Nézem ezt a Terápia c. sorozatot az HBO-n. Jó kis sorozat. Sokféle üzenete van, lehet, attól függően, milyen élethelyzetben, pillanatban talál valakit a film.

Nekem az jutott eszembe, hogy végül is mi mind hasonló (ha nem ugyanazon) modellekkel, mintákkal dolgozunk. A pszichológus ugyanolyan "beteg", mint a páciensei. Ugyanúgy próbálja akár maga előtt is titkolni az igazat, áltatja, becsapja magát. Nincs új a nap alatt.

Az is eszembe jutott, ami Tündinek is: "Néha az az érzésem, hogy a cégekkel való foglalkozáshoz nem ártana egy lélekbúvár...". Bizony így van. Az általa említett alkalmatlanság-függőség szerintem csak a jelenség, a valódi okok mindig az érintett személy múltjában, jelenében találhatók. A gond az, hogy ezek feltárására céges körülmények között csekély az esély. A problémák feltárásához ritkán adnak elég időt a tulajdonosok vagy az őket képviselő (?) vezetők. Elnavigálunk valahogy a felszínen, ha az 5W-ből 2-3 feltárása sikerül, már boldogok vagyunk. Csapatokkal foglalkozunk, nem egyénekkel. A leannel, a veszteséggel foglalkozunk, nem az emberekkel.

Az is eszembe jutott Mácsai Pált nézve, hogy mi, tanácsadók, coachok, mentorok, mindenféle segítő szándékú emberek vajon észrevesszük-e, ha mi magunk kezelésre, terápiára szorulunk? Látjuk a gerendát a saját szemünkben? Vajon a lean tanácsadók élete veszteségmentes? Minden lean tanácsadó cég lean működésű? Ahol az ügyfél a legfontosabb, de az ember (értsd: munkatárs) a világ közepe? Amit tanácsadunk az része az életünknek?

---

Carnivorous Vulgaris

"Az ügyfélnek mindig igaza van."

Mondjuk ezt sokszor. Pedig sületlenség. Az ügyfél is pont olyan egyszeri mezei zabáliusz, mint a szolgáltató.

Egy projekten dolgozva, egy nem kifejezetten optimálisan lezajlott nap után kollégáimmal megfogalmaztuk az alábbi Bölcsességet:

Az ügyfélnek nincs mindig igaza. De ilyenkor mindig talál olyan tanácsadót, aki pont azt a megoldást szállítja, amit az ügyfél igényel, amit hallani akar. Akkor is, ha az szakmailag igénytelen, hibás, és akár középtávon is káros.

Idealista vagyok, ezért remélem, hogy egyszer minden megalkuvó tanácsadót elér a végzete...

That's all, Folks!

---

Posztlean és preapple?

A cím talán némileg sületlenség, mert a kifejezések nem léteznek és még az sem biztos, hogy helyesen alkalmazom a magyar nyelvtant. Ha valaki a bejegyzés elolvasása után helyesbítést adna be a címmel kapcsolatban, azt szívesen közzéteszem.

Szóval volt ez a korszak a lean elején, amikor mindenhonnan a Toyota folyt, könyvek, kiadványok, cikkek, blogbejegyzések születtek a Toyotáról, hogy az már mennyire ilyen vagy olyan. Ha jól emlékszem, ezek döntő többségét nem volt vagy akkori Toyota-alkalmazottak írták, de ez nem aggasztotta a népeket.

Mostanság ha felcsapok valami üzleti honlapot, újságot szinte biztos lehetek benne, hogy valami Apple dolgot vágnak hozzám. Van már könyv Steve Jobs életéről, prezentációs művészetéről, az Apple sikertörténetéről és most már a kulisszatitkairól is. Így megy ez.

Lehet, hogy születőben van valami újabb hype? A lean kimegy lassan a divatból és jön valami más? Az applizmus? Jönnek az applista tanácsadók? Kétségeim azért vannak, mert ha nem vigyázunk, mire kettőt alszunk, minden le lesz védetve :D

---

Lakberendezünk!

Életemben először elköltözök otthonról. Kezdő vagyok, kell a támogatás. Továbbá mivel nem csak mondom, hogy fontos számomra a lean és a környezetvédelem, így szeretném ezek elveivel összhangban kialakítani a lakásomat, otthoni folyamataimat. Ennek érdekében kérnélek TITEKET, olvasókat, hogy segítsetek ötletekkel! Milyen bútorokat, eszközöket, elrendezéseket, folyamatokat tudnátok ajánlani, amik által kevésbé leszek pazarló majd? Akármi jöhet! Extrém ötletek is! Pl. egész biztos, hogy a fehér és a színes mosnivaló külön lesz gyűjtve. Erre mondhatnátok, hogy jaj, hát az egyiket kell csak tartóba rakni, a másik mehet egyből a mosógépbe! Vagy, hogy a raklapot szinte pont arra találták ki, hogy asztal, vagy virágtartó legyen belőle! Esetleg, hogy a reggeli felkelést ki, hogyan smed-elte meg…

Szóval fordul a kocka, most a blogger kíváncsi a Ti szavaitokra! Hangsúlyozom, nincs rossz ötlet!!! Ha van lean és zöld szemléletű gondolatcsírátok, legyetek szívesek megírni ide kommentbe! Előre is köszönöm szépen!

---

Tegnapra

Szerintem nem csak mifelénk ismerős helyzet az azonnalira, de leginkább tegnapra szükséges ügyféligények megjelenése. Az ember első reakciója az, hogy az ilyet el kell utasítani, de ebben a történetben lehet pár csavar:

1. Ha elutasítom, lehet, hogy elbúcsúzhatok a karrieremtől

2. Ha elutasítom, akkor lehet, hogy oda a karrierem, ráadásul mindig van valaki, aki elfogadja az ilyen megbízást bizonyítva azt, mennyire alkalmatlan vagyok.

3. Ráadásul kiderülhet, hogy tényleg el lehet nagyon gyorsan is végezni a dolgot.

4. Persze lehet, hogy a minőség vacak, de ez lehet, hogy ki sem derül, vagy ha mégis, nem lesz semmilyen szankciója.

5. Akkor akár el is fogadhatom a dolgot, de ettől a megbízó lehet, hogy vérszemet kap, és ez lesz a jövőben a standard megbízási folyamat

... és így tovább.

Az 1. pont mögött elég érdekes vállalati kultúra húzódik meg. A jelenség persze kapcsolatban van a többivel, hiszen ha egy vállalatnál "nem szabad" az ilyen megbízásokra nemet mondani, akkor ott az 5. pontban említettek szerint alakulhat az élet és lassan mindenki mindenre csak bólogat és reménykedik, hogy a 4. pont szerint úgysem történik semmi, akármilyen vacak is a minőség.

A 2. és 3. pontokon szerintem érdemes elgondolkozni. Lehet ugyanis, hogy én vagyok a hibás és egyszerűen nem tartottam lépést a változásokkal, nem optimalizáltam folyamatosan, így aztán nem is nagyon tudok tárgyalni a megbízásról. Lehet, hogy nem tartom kézben szervezet, vállalat folyamatait, kapacitásainkról nem rendelkezem megbízható adatokkal, így tulajdonképpen rossz döntést hozok.

Szerintem ha az ember bizonytalanságból mond nemet, az a fentiek alapján akár veszélyes is lehet rá nézve. De ha a folyamatokat és a szervezet képességeit, korlátait, aktuális állapotát és fejlődési lehetőségeit ismerve, tudatosan utasít el az ember ilyen megbízást, akkor mi rossz történhet?

Tudom, hülye kérdés volt...

---

Pretty much dead

Azt hiszem, hogy ha a fejlődés gátjait keressük, akkor az egyik toplistás biztosan a "jelenlegi helyzet elfogadása" lenne. Képzeljünk el egy esetet, amikor egy adott probléma (hiba) miatt működtetünk egy folyamatot. A folyamatért felelős vezető megítélésem szerint egyszerűen elfogadja, hogy a folyamatra szükség van, és már hosszú évek óta működteti és "optimalizálja" (elmondása szerint). Szerintem sokat segítene, ha elutasítaná a helyzetet, és mindent megtenne, hogy a probléma (hiba) be se következhessen! Azért gondolom ezt, mert attól, hogy folyamatosan optimalizáljuk a sz.rlapátolást, még sz.rt lapátolunk... elnézést a fogalmazásért!

Az általam említett esetben nekem is számtalan ötletem lenne arra, hogy a folyamatot kiváltó problémát megszüntessük, ami magával vonná akár a teljes folyamat megszűnését. Van is erre néhány módszer, például az ECRS vagy az 5W+1H. A gond az, hogy amikor elmondom, hogy létezik egy másik világ is, ahol nem kell a végterméket lapátolni, azt mondják, hogy amiről beszélek, az álom. Barátkozzak meg a valósággal.

Hogyne...

---

Fenyegetés

"41 millióért felépítettél egy döntős csapatot. Elveszítetted Damont, Giambit, Isringhausent, Penat és több meccset nyertél meg nélkülük, mint amennyit velük. De a Yankees 1.4 milliót költött győzelmenként, míg te csak 260 ezret. Tudom, hogy nagyon sok kritika ért, de aki elsőnek megy át a falon, az több sebből vérzik. Mindig. Amit csinálsz, az fenyegető. Nem csak az üzletmenetre nézve, de a gondolataikra és a játékra nézve is. De amire nézve igazán fenyegető, az az életmódjuk, az állásuk. Fenyegeti azt, ahogy a dolgokat intézik. Ha ilyesmivel találkoznak, legyen szó a kormányról, az üzletről vagy bármiről az emberek, akik az irányítást a kezükben tartják, azonnal dühösek lesznek."

/John Henry, a Boston Red Sox tulajdonosa mondta Billy Beane-nek, az Oakland Athletics menedzserének a Moneyball c. filmben, és lehet, hogy a valóságban is/

Billy Beane, aki ma is az Oaklandnek dolgozik, a NetSuite informatikai cég igazgatótanácsának is a tagja, pontosan a "fenyegető" módszerei miatt.

A HBR egyik cikkének ez a címe: "If You're Not Pissing Someone Off, You're Probably Not Innovating" azaz ha nem dühítesz fel valakit, akkor valószínűleg nem innováció, amit csinálsz :D

Önök kit dühítettek fel mostanában?

---

Varázslat

---

Kompenzálni kell az intézkedéseket

A tegnap említett konferenciáról sok más dolgot is elhoztam. Megírni azért nem írtam meg eddig, mert elég sokat vacakoltam azon, érdemes-e foglalkozni egyáltalán ezekkel a "problémákkal". Végül arra jutottam, hogy érdemes. A kommenteket is bekapcsolva hagyom, mert demokrácia van :D

"Kételkedjünk a jó hírekben, örüljünk a rosszaknak", volt az egyik előadó üzenete. Rögtön gondoltam, hogy ez nem lesz nehéz, mivel a magyarok kifejezetten szeretik a rossz híreket, ezek mifelénk a fénynél is gyorsabban terjednek :D Ettől függetlenül vállalati kultúrának ezt a gondolatot nem javasolnám, mert szerintem kifejezetten negatív üzenetet hordoz.

"A lean irányába kell elmozdulni és kevesebb sorral kell dolgozni." Ez is érdekes: a sorok számáról a lean szerintem semmit sem mond. Annál inkább az ügyfélértékről és a  veszteségekről illetve azok kiküszöböléséről. Ha ezekkel kitartóan foglalkozunk, érhet minket olyan meglepetés, hogy egyre kevesebb sort kell üzemeltetnünk. Amolyan mellékhatásként.

"A lean=1 hét elmélet és 5 év termelési gyakorlat" idézte az egyik előadó egy kedves, de előttünk ismeretlen 6 szigma master black belt ismerősét. Ez nagyon jó, a lean és a szigmák közötti jó kapcsolatok építésének kifejezetten jót tesz egy kis lenézés... Én is magamra vehetném, mert nincs 5 év termelésim és sok-sok hét elmélet után sem tudok eleget a leanről. Mondjuk nem is vagyok master paladin infinity szinten..

Felmerült az egyik előadásban a kérdés, hogy "mikor hozza a lean az elvárt eredményeket"? Persze, hogy soha. A lean nem hoz eredményeket, annál inkább az olyan emberek, akik pl. lean eszközöket és módszereket alkalmaznak problémáik megoldására. Akik bármilyen strukturált módon állnak a problémákhoz, mert meg akarják oldani azokat!

Szinte minden előadásba belekerültek a lean közhelyek, miszerint a "munkatársakat be kell vonni" a leanbe, de ez egyrészt szerintem nem igaz, másrészt senki sem vázolta fel, hogy ezt hogyan is gondolja. A munkatársakat nem a leanbe kell bevonni, hanem például el kell érni, hogy ismerjék, értsék és kövessék a vállalati stratégiát, amihez kiváló eszköz a kommunikáció és a személyes példamutatás. Hasonlóan a változtatások véghezviteléhez, amibe szintén érdemes "bevonni" a munkatársakat (erről a bevonásról valamiért mindig a Hammerite jut eszembe...).

A másik kedvenc közhelyem, miszerint "a folyamatokat legjobban a bennük dolgozók ismerik", ami szintén tévedés véleményem szerint. Az egyes munkatársak az általuk naponta végzett tevékenységeket, problémákat és az esetleges megoldásokat ismerik, tapasztalataim alapján kevés közöttük a teljes folyamatot ismerő, átlátó és értő (és ez iránt érdeklődő) szakember. Nem is hiszem, hogy mindenkiből ilyet kell nevelni. A fejlesztési tevékenységek során természetesen kell a munkatársakkal beszélni, de olyanoknak kell értékelni a javaslatokat, akik rendelkeznek rendszerszemlélettel. Amiről azt gondolom és tapasztalom, hogy elég ritka kompetencia. Nem azért, mert hülyék vagyunk, hanem azért mert közönyösek, igénytelenek és lusták. Hálás vagyok az előadóknak, hogy a sok ismétléssel felhívták a figyelmemet ezekre az egyébként általam is alkalmazott közhelyekre és elgondolkozhattam rajtuk!

A címben szereplő kijelentés is az egyik előadásból származik, számomra megfejthetetlen az üzenete, viszont nyitott vagyok a magyarázatokra.

---

A sehogy, a valahogy és a lean

Nagyon sokan panaszkodnak arról, hogy a lean több munkát jelent. Ez marhaság, de ilyet persze nem mondunk, csak gondolunk :D A teljesen hivatalos, megfontolt és szakszerű véleményem erről a következő:

Ha valaki vezető, akkor folyamatokat és szervezeteket, azokon belül embereket irányít és fejleszt. Miközben saját magát is fejlesztgeti. Ez így szép és kerek. Amikor a vezető ezen tevékenységeket űzi, akkor legalább a következőkkel foglalkozik:

• azonosítja a termékeket és az ügyfeleket,
• azonosítja és folyamatosan méri az ügyfél számára fontos jellemzőket,
• azonosítja és fejleszti folyamatait, eszközeit,
• fejleszti, ergonomikusabbá teszi a munkavégzés környezetét,
• fejleszti munkatársait és saját magát.

A lean ezt a listát nem bővíti új dolgokkal! Alapvetően azonban két eset lehetséges a listával kapcsolatban. A vezető eddig SEHOGY sem végezte ezen tevékenységeket, illetve VALAHOGY végezte, de NEM LEAN gondolkodással.

Az első esetnél (sehogy) a lean mindenképpen több munkát jelent, de erre azért vezetőként nem panaszkodnék túl hangosan... Nem zárom ki, hogy a fenti tevékenységek teljes ignorálásával is lehet valaki sikeres, de azért vannak kétségeim.

A második esetnél előfordulhat, hogy a valahogyan > lean, azaz eddig több ráfordítással érte el az eredményeket. A lean alkalmazása ilyenkor aránylag rövid idő alatt meglepő mértékben képes csökkenteni a ráfordításokon.

Ahogy az sem kizárható, hogy a valahogy < lean, és ha így is eredményes, akkor lehet, hogy van egy új best practice (ne feledjük, hogy a leannek is folyamatosan fejlődni kell)!

Érdemes tehát mindenképpen utánajárni a valódi okoknak, ha egy vezető nagyon erősködik, hogy a lean biztos, hogy több munka!

---