Alkalmassági

A Tudatos vezetés egy régebbi bejegyzése a folyamatos fejlődésről és annak gátjairól szól. A kommentek között akadtam erre:

"... a gyártó cégeknél legtöbbször technikai(gyakorlati)akadálya van a határidőnek, ugyanis több cégen keresztül megy általában végig egy-egy gyártási folyamat. Sokszor előfordulnak alapanyag ellátási gondok, rossz a beszállított termék, a csomagolóban is fennakadnak termékek stb.. Éppen ezért, az általa említett cég és termékköre, nem alkalmas a LEAN-re. Megesik ezért jó párszor, hogy óránként szükséges tervet változtatni."

Hm. Vajon honnan vette a hozzászóló, hogy a leírt folyamatot üzemeltetők nem alkalmasak a leanre? Hiszen az előző mondatban számtalan veszteségfajtát azonosít!

Az a megállapítás, miszerint egy termék gyártási folyamata számtalan vállalaton "keresztülmegy", nagyon is fontos! A lean ugyanis akkor igazán hatásos, ha a teljes ellátási lánc feltárásra került és annak mind nagyobb részét veszteségmentesítik. Ehhez viszont ki kell lépni a saját vállalatból és meg kell látogatni a beszállítókat. Esetleg át (vagy ki) kell alakítani a beszállító kiválasztási és értékelési folyamatokat. Ha valaki már "ráállította" a gondolkodásmódját a "beszállító fejlesztésre", még a klasszikus minőségügyi (audit, reklamációkezelés) folyamatai is megváltozhatnak: a hangsúlyok a megelőzésre, az együttműködésre tolódhatnak az ellenőrzés és a szankcionálás helyett.

---

A Toyota-modell megint

"Toyota nurtures camaraderie through lots of group bonding activities. In most cases, the firm rewards the team that came up with the improvement, not the individual. Unlike most companies I've seen, Toyota doesn't separate top management from the field with suggestion boxes. Senior managers go to the front line and listen, which shows respect to those far from the executive suite. That energizes workers."

/Brad Power, HBR/

Van azért ebben a pár soros gondolatban sok eltérés a mifelénk alkalmazott ötletládákkal szemben:

• nem egyént, hanem csapatot díjaznak
• nincs ötletláda, az ötletek a tisztelet+hallgatás+odafigyelés+megértés nagyon is motiváló folyamatában keletkeznek

A megoldás alapvetően másolható, de nagyon kevés vállalatnak sikerül. Vajon miért?

"Most organizations I've seen would find Toyota's approach difficult to digest. Their context doesn't allow work improvement to be part of everyone's job. The workers are too busy doing the day-to-day work, so they don't have the time to suggest improvements. Managers are skeptical that workers will do what's best for the company and not just for them. That attitude obstructs any serious initiative to solicit worker feedback. The mindset is that managers have all the answers and their jobs are to dictate them — not to learn from workers. These beliefs run very deep in most organizations I've seen. They are not easily changed."

(kiemelés tőlem)

Azaz

• a munkatársaknak a folyamatos tűzoltás miatt nincs idejük, kapacitásuk a problémák valódi megoldására.
• sok vezető még mindig a taylori modellben él és gondolkodik.

Azért feladni nem kell :D Például a szimpla másolás helyett érdemes az alapértékek elfogadásával egy saját modellt készíteni! És eközben nem elfelejteni, hogy a TPS = Thinking People System!

---

A JÓ és a ZÖLD autó

Nagyon jó cikkeket találtam a Totalcaron. Az első cikk arról szól, mit NEM szabadna beletenni az új autókba. A második pedig arról, hogy mit tartalmazzon egy JÓ autó.

A felsorolásokban számos olyan elem található, amely a lean szerint veszteségnek számít. Amit igazából nem kértek a vevők, csak a  gyártóknál erőltették bele a fejlesztők vagy éppen a tulajdonosnak tetszett meg a dolog. A vevők meg néha csak a problémát vásárolják meg velük Ilyenek pl. a színezett lökhárító, a csak egyben cserélhető elemek, a sok akkumulátor-gyilkos elektronika. Ezek érdekes módon egyébként mind környezetterhelést is növelő problémák.

Lehet, hogy a "zöld autó" nem is ott kezdődik, hogy hibridet vagy tiszta elektromos hajtást teszek abba a járműbe? Hanem ott, hogy megfogadom a cikkben szereplő javaslatokat?

---

Erőforrások, korlátok

Az MLBKT ebben az évben is megrendezi szokásos, éves konferenciáját. Aktuális téma: Hatékony logisztika erőforrás-korlátos környezetben.

Ezen annyira fellelkesültem, hogy azonnal felfrissítettem tudásomat az erőforrások témakörében (amiben sokat segített az internet). Kategóriáit tekintve természeti erőforrásaink a következőkre oszthatóak:

Fogyó erőforrások, mint kihalt őshüllők és elpusztult növényzet átalakult maradványai, ércek, sugárzó anyagok, miegymás. Ezeket általában nagyon szeretjük. Azt utáljuk, hogy elfogynak. Nyavalyás őshüllők... A sugárzó ércekkel is van némi probléma...

Megújuló erőforrások is léteznek, ezeket most kezdjük megkedvelni, mert fogyóban van a többi és jár hozzájuk némi állami támogatás is. Napsütés, szél, geotermál, biomassza tartozik ide. Mivel épp tegnap kezdtük nagyon szeretni ezeket az erőforrásokat, még nem nagyon vagyunk jók  a hatékony felhasználásukban, de ami késik, nem múlik :D

Emellett ott az a fránya társadalmi erőforrás kategória, olyan témakörökkel, mint pl. a munkaerő minősége és mennyisége, az infrastruktúra, a politikai stabilitás, jogrendszer és belső hagyományok. Érdekes, hogy megint az jutott eszembe, hogy az ember áll a középpontban! Erőforrásainkkal akkor tudunk jól gazdálkodni, ha a munkaerő minősége megfelelő. Vannak ugyan külső, akár korlátozónak is tűnő tényezők, de nagyon sok függ attól, milyen emberek állnak a másik oldalon, milyen a hozzáállásuk, a gondolkodásuk.

A fentiek tükrében a konferencia minden bizonnyal nagyon érdekes lesz! Lean szekció is indul, ami azért jó, mert ez a gondolkodásmód sokat segíthet abban, hogy a meglevő (részben fogyó) erőforrásokból kihozzuk a legtöbbet és megfelelően gazdálkodjunk a megújulókkal.

Van a témához egy kiváló lista, az un. Dasgupta-féle kilenc innovációs mechanizmus, tele olyasmivel, amivel a lean is foglalkozik. Ezek szerint az erőforrások esetében a következők lehetnek segítségünkre:

1. Innovációk, melyek az erőforrások felhasználásának technológiájára összpontosulnak.
2. Új anyagok kifejlesztése.
3. Technikai fejlesztések, melyek növelik a kitermelési folyamatok termelékenységét.
4. Új lelőhelyek felfedezésének költségeit csökkentő felfedezések.
5. Olyan technológiai fejlesztések, amelyek növelik az erőforrások felhasználásának hatékonyságát.
6. Olyan innovációk, amelyek az alacsony koncentrációjú lelőhelyek gazdaságosabb kitermelését teszik lehetővé.
7. Alacsony költségű újrafelhasználási technikák, melyek segítségével növelhető az erőforráskészletek felhasználásának hatékonysága.
8. Az eltűnő, jó adottságú, koncentrált energia- és nyersanyagtartalmú lelőhelyek kimerülése után sűrűbben előforduló, de kevésbé jó minőségű lelőhelyek feltárása és kiaknázása.
9. A kitermelt erőforrások helyettesítése állandó feldolgozóipari tőkével
   (Bora Gy. 2001).

---

Tréningekhez esetleg?

A Designpumpa blogról:

Akár tréningeken is lehet használni, mindössze egy szépséghibája van a dolognak: csak azok kapják, akik gyárlátogató túrára mennek a LEGO-hoz. Legalábbis több blogon, fórumon ezt olvastam, a saját oldalukon is (bár ott titkolják azt ajándékot...).

---

Mátyás, álruhában

A CBS-n van egy sorozat Undercover Boss címmel, az egyes epizódókról itt lehet érdekességeket találni. Az egyes részekben vezetők próbálnak szerencsét a munka frontján.

Én az Assembly Blogon találtam a hírt, érdemes néha oda is betérni :D Az Assembly blogra pedig a LinkedIN segítségével találtam rá. Még mondja valaki, hogy ezek a közösségi oldalak nem hasznosak!

UPDATE: ha valakinek nem szimpatikus a CBS, akkor az új videókat a YouTube-on is megnézheti itt.

---

Komfortzóna

A komfortzóna és annak mérete erősen befolyásolja szerintem a problémák érzékelését (is). Mennek pl. az emberek egy gyárban, és egyszer csak ott terem egy rakás érdekes, raklapon tárolt izé a szemük előtt, a közlekedő út kellős közepére trehányul odavetve, de ők nem veszik észre.

Mert ahol valaki megoldandó problémát, fejlődési lehetőséget lát, mások feladatot, felelősséget, veszélyt. És ha valaki rávilágít arra, hogy az út közepén a raklap az bizony gáz, akkor esetleg örök elégedetlenkedőnek titulálják. Zavarja a komfortzónájukat és ezt mindenképpen meg akarják szüntetni. Nem a raklap lesz a probléma, hanem az, aki szóvá teszi...

Még szerencse, hogy ez csak kitalált történet :D

---

LSD-Mozaik

Ígértem, hogy lesz valamiféle összefoglaló az első Lean Service Day-ről. A LeanCenter oldalon biztosan fent lesznek az előadások, videók, képek, én ezért csak pár benyomást szeretnék Önökkel megosztani.

Az első szekció az egészségügyi volt, én személy szerint ezért mentem. Kicsit elgondolkoztatott, hogy szinte minden előadó említette az autógyártást, de elsősorban a különbségeket hangsúlyozták. Én jobban szeretném, ha a hasonlóságokról lenne szó...

Az egészségügyben nincs pénz külön motivációra, ezért az ötletelő rendszerek nem (sem) pénzdíjasok. A pénzhiány persze elszomorító, de akár előny is lehet: talán kitalálunk végre más motivációs megoldásokat is.

"Nincs meg a lean profi elterjesztésére a humán erőforrás", mondta rejtélyesen az egyik előadó. Azóta is gondolkozom, hogy mennyiségi vagy minőségi a problémája...

Arról más sokat hallottam, hogy a fiatalok külföldre távoznak, de elhangzott egy meglepő kijelentés is: "nemrég több munkatársunk is a magánszektorba váltott". Nocsak! Lehet, hogy nem is a svéd kórházak jelentik a problémát?

Az egyik előadó feltette a kérdést, hogy "kit érdekel, hogyan működik egy kórház?", arra utalva, hogy igazából senkit. Pedig ez komoly tévedés. Mivel előbb vagy utóbb mindenki ügyfél lesz, szerintem sok embert érdekelne. Persze nem egy újabb kórházsorozat kellene, hanem nyilvános mérőszámok, átláthatóság, összehasonlíthatóság, őszinteség, kommunikáció. Elsőre már ez is elég lenne:D

Az utolsó előadó arra a kérdésre, hogy ha ilyen kevés a fizetés, miért dolgozik még a kórházban azt válaszolta, hogy ő arra esküdött fel, hogy segít az embereken. Ez pedig alapvetően nem pénzkérdés. Ez nagyon tetszett, mert a világot nem a "bejárok a pénzért" emberek, hanem a hivatástudattal rendelkezők viszik előbbre!

Ebéd után Egyed Ildikó kért elnézést, mert szerinte "kakukktojás" az előadása, pedig szerintem a többi volt az :D Ő pont arról beszélt, ami a leanben (is) a legfontosabb: az emberről, a jó kedvvel végezhető munkáról, a flow-ról, a boldogságról. Amelyekhez a lean az eszköz!

Délután a szolgáltatások szekció volt, itt több előadót is láttam már máshol, ezért ez a rész nem érdekelt annyira. Volt azonban két dolog, amire felkaptam a fejem. Az egyik előadó ezt találta mondani: "én is vezető vagyok, és képes vagyok bárhonnan kirángatni a beosztottaimat". Ejha, gondoltam, lean konferencián vagyunk és ez a respect for people? A másik ez a mondat volt: "a lean vezető a vezérigazgatónak jelent." Egész délelőtt sokat siránkoztunk az egészségügy merev, tekintélyalapú rendszerein, mintha a versenyszférában már régen nem így lenne, aztán tessék, rögtön itt a példa... A "jelent" nem kifejezetten egyenrangú feleket feltételez.

Amúgy jó volt a konferencia, ráadásul a szervezőknek egy mentálisan instabil pillanatban az a döntésük született, hogy velem is készítenek videós riportot :D Meglátjuk, felkerül-e a hivatalos összefoglalóba...

---

Igazi repülő építése

Mivel a nagyon veszélyesnek kinéző papírrepülő hajtogatása olyan sok olvasót vonzott, úgy gondoltam itt az ideje kicsit nagyobb repülő szerkezetekről is mutatni valamit:

Boeing gyártósor rengeteg lean elemmel :D

---

A munka biztonsága

Nemrégen tudtam meg, hogy 2011 a Karbantartás éve. A biztonságos karbantartásé. Az OSHA magyar oldalán ezen kívül számtalan érdekes dolgot lehet találni a biztonságos munkavégzésről.

Többek között egyszerű, de szórakoztató kisfilmeket. Érdemes megnézni mindegyiket!

Jó szórakozást!

---