A sors útjainak kifürkészése

Na, már megint egy idióta zöldség...

.
Csak a képzelet támogatásának kedvéért: Texas*2=kb.15*hazánk. Aztán az meg szerintem túlzás, hogy soha nem bomlik le. A sohát olyan sokáig tart kivárni... Pár év millió (vagy csupán néhány ezer év) múlva talán hatalmas tömegű anyag borítja, melynek nyomásától újra kőolajjá alakulhat, vagy valami hasonlóvá. Az meg már majdnem lebomlás.

Mondjuk az igaz, hogy addig viszont aprózódik. Fény hatására meg pláne. Egészen odáig, hogy szemmel már nem is nagyon látható méretű lesz. Nagyságrendileg mint egy plankton. Apropó planktonok:

Amivel az a baj, hogy egyre növekszik a műanyag/plankton arány az óceánokban. Egy cikk szerint jelenleg 6-szor annyi műanyag van a nagy vizekben, mint plankton. Ez azért is kellemetlen, mert az vízi tápláléklánc egyik alapja ez az élőlény. És hát sajnos a halak és bálnák nem válogatósak. Nincs olyan, hogy "csak a planktont eszem meg, a műanyagot a tányér szélére kotrom". Ráadásul a műanyagot nem emésztik meg az élőlények, sőt egy részüket felhalmozzák a szervezetükben. Aztán a műanyaggal telt élőlényt megeszi egy másik élőlény. Azt pedig egy harmadik. Aztán valamikor az ember asztalára kerül és megesszük mink is, e! (vendegtroll kedvéért...) Így ránk is, és a tápláléklánc nagy részére is negatív hatást gyakorolnak pl. a hormon hatású műanyag molekulák. Azt gondoltátok volna, hogy a véretekben kimutatható, mérhető mennyiségű műanyag van?

De ha ez nem gondolkodtatott el eddig, akkor nézzük, mit szólnak a nagyobb, csili-vili műanyaghoz egészben egyéb állatok?

Azt hiszem sirály volt. De ha nem, van kedve valakinek vitatkozni? És esetleg kérdés, hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés? Ajj, a kifogás, tudom! A kukások sokszor egy helyre öntik a különböző szelektíven gyűjtött cuccokat... De utána jártam ennél a cégnél, és a központjukban szétválogatják. Na, mit szóltok? Nem túl lean, tudom... Viszont mi lesz azzal, ami nem szelektívbe kerül, hanem kommunálisba? Elég sokféle technika létezik, de nagy részt elássuk a földbe! Csinálunk egy gödröt, oszt jó napot! Vagy elégetjük. Sokkal jobb. Mi ez, ha nem veszteség?

A környezettudatos emberek sem bolondok, sőt bizonyos tekintetben még lean-es megmozdulásaik is vannak. Azt mondják ugyanis, hogy a műanyaghulladékot, mint veszteséget csökkenteni kell. Ennek a legjobb megoldása a megelőzés. Mit szólnátok egy 0 hulladék projekthez? Lehetetlennek hangzik, pedig nem az. A HUMUSZ Szövetségnek van egy ilyen elnevezésű kampánya (1, 2). Ez mondjuk nem csak a műanyagról szól, de az is benne van.

Pont úgy, ahogy a lean vállalati bevezetésénél, úgy itt is a hozzáállás, a megszokás és a (jó irányba való) változással szembeni ellenállás a legnagyobb kihívás. Fejben kell eljutni a tettvágyig és utána folyamatosan kis lépésekkel fejlődve egyre hatékonyabbak lehetünk a műanyagok okozta veszteségek csökkentésében. Nem lehet véletlen, hogy Kínától elkezdve Mauritánián át Los Angelesig számos helyen betiltották már a műanyag zacskók használatát.

Végül a dajcsot értőknek ajánlanék egy lebilincselő filmet. Plastic planet a címe. Találkoztam a rendezőjével is, ami egy maradandó élmény volt. Hihetetlen, mennyi munkát és energiát tett bele ebbe a filmbe a fickó. Kár, hogy mozik nem igen játszották...

---

Aliens!

---

Összekeveredve

Van ez a reklámplakát a szelektív hulladékgyűjtésről, amin arról üzennek nekünk, hogy nincs okos kuka (hehe) csak okos ember. Teljesen össze vagyok keveredve, mondja a kuka a plakáton. Nos, most én is így jártam. Összekeveredtem. A minap ugyanis egy ilyen szelektív sziget mellett parkoltam és mögöttem állt meg a hulladékgyűjtő jármű. Amibe gyors ütemben beletöltötték a sárga és a kék konténer tartalmát.

A kérdés, ami adja magát: mi ebben a szelektív?

---

Matek

Két hirdetést is találtam mostanság, ami kicsit elgondolkoztat, kicsit felháborít.

Az egyik a HP nyomtató szakosztályáé, ami arra hív fel, hogy nyomtassak többet, kevesebbért. Hogy most akár kétszer annyit is nyomtathatok, mint eddig, mert annyira olcsó a nyomtatás. Mióta láttam a Tervezett elavulás c. filmet amúgy is szkeptikusabb vagyok az ilyesmivel szemben, de akkor is bosszant, hogy arra hívják fel a figyelmemet, hogy nyomtathatok ám többet is, hadd szóljon! Emlékszem, hogy nem is olyan régen indult a "papírmentes iroda" című világméretű átverés, aminek valahol olvastam az eredményeit: több lett a papírfelhasználás az utóbbi időkben. Brüsszel például komoly éltanuló, olyan hatalmas a papírfelhasználása. Papíros statisztikákat például itt olvashatnak angolul vagy itt magyarul.

A másik kedvencem a Tesco, amely szerint vásárlásaimmal automatikusan megtakaríthatok.  Mert ha náluk vásárolok, akkor az egyik banknál nyitott folyószámlám melletti megtakarítási számlán vásárlásonként teszek félre pénzt. Az összeg alapvetően nem függ a vásárlás összegétől, csak a vásárlások számától. Ez talán egy kicsit félrevezető nem? Hogy annál több lesz a megtakarításom, minél többször vásárolok a megadott feltételek szerint.

Hurrá...

---

Loading

---

Tervezett elavulás

Ez a film 52 perc, de javaslom, hogy nézzék végig.

Szeretném, ha beszélgetnénk erről az egészről egy keveset, mert szerintem a jelennek és a közeli jövőnek ez az egyik legégetőbb kérdése.

A Kaizen blogon eddig megjelent írásaimban már számtalanszor állást foglaltam ebben a kérdésben és most megint várom az Önök véleményét!

Szerintem egyébként mi ezzel az egésszel a saját "elavulásunkat" tervezzük és a tervet végre is hajtjuk. Kíméletlenül. PDCA a javából.

---

Nem mind arany, ami fénylik

Vajon mennyit ér önmagában a hatásvadászat? Ha kitalálunk egy jól csengő szlogent, ami szerint nem cselekszünk, az milyen hatást kelt? Attól tartok semmilyent.

Ez a konferencia, amiről a múltkor is írtam, egy környezettudatosságra ösztönző mondatot tűzött a zászlajára. Ezért volt furcsa, hogy a rendezvény szervezése kapcsán nem volt elég interneten értesíteni az ügyről, de küldtek levelet is. Természetesen a postai csomag több lapot tartalmazott, amiknek csak egy-egy oldalára volt nyomtatva. Aztán a konferencián osztogatott „ajándékcsomag” gyakorlatilag több, mint 2 kg papír reklámot tartalmazott. Végig lapoztam a dolgokat és ezekre az érdekességekre lettem figyelmes:

• van olyan cég, aki 3 anyagot is fontosnak érzett betenni,
• benne van az októberi logisztikai híradó 2 példányban is, amit elvileg már mindenki megkapott postán és
• csupán 1 db lap van benne, ami újrapapír.

Remélem csak én nem látom a szlogen mögötti tartalmat…

---

Globális lean

Szövegnek csak annyit, hogy a lean filozófiát és eszközöket jellemzően vállalati szinten, vagy otthon a saját mikor világunk szintjén értelmezzük. Ha pedig ezt így lehet ide-oda tologatni, scroll-ozgatni, akkor tegyünk egy próbát és nézzük meg a Föld-re nézve!

Egész biztos vagyok, hogy ebben a koordináta-rendszerben a 7 veszteség között ott lesz a környezetszennyezés/terhelés. Tovább még nem gondoltam, de azt javaslom, nézzük meg a következő filmet ezen a szemüvegen keresztül:

Szerintetek globális szinten mi lehet az érték? Mi lehet a veszteség? Vagy nem is lehet ilyenről beszélni? (klasszikust idézve: "fals témaválasztás")

---

Megújuló pazarlás?

Egyik nap egy olyan épületben ültem, ahol napelemek is besegítenek az épület energiaellátásába. Az épület halljában le lehet ülni beszélgetni, dolgozni egy nagyon kényelmes kis helyen, ami ki is van világítva. Délután vettem észre, hogy még mindig világítanak a lámpák. Kapcsolót én sajnos nem találtam, de aztán szerencsére egy "bentlakó", aki jobban ismerte a járást és megfelelően volt környezettudatos, lekapcsolta a teljesen felesleges világítást.

Nekem aznap ez jutott eszembe: ha megújuló energiaforrásokat használunk, akkor lehet pazarolni? Létezik ebben az esetben pazarlás? A Nap süt, ez még így lesz pár milliárd évig, és amilyen szerencsénk van, nem lesz belőle sem szupernova, sem fekete lyuk :D Azt talán egyre többen értik, hogy pl. olajból egyre kevesebb van, nem is túl tiszta anyagról van szó, lőnek is miatta, ha kell, szóval jobb, ha takarékoskodunk vele. Na de mi van a napenergia esetében? Miért kellene azzal takarékoskodni? Van elég, nem?

Nagyon örülnék, ha megosztanák a többiekkel a véleményüket ebben a kérdésben: kell takarékoskodni a megújuló energiákkal? Hogyan lehet erről meggyőzni a népeket?

---

A magyarság kérdése

A bio élelmiszerekkel kapcsolatban fel lehet tenni a kérdést, hogy milyen aspektusból, milyen mértékig kell a terméknek bio-nak lennie. Hazánkban sokan büszkék a magyarságukra. Illetve vannak, akik azt mondják, az vagy, amit megeszel. Aki spanyol paradicsomot eszik, akkor az kevésbé magyar? Hát elég abszurdnak hangzik, de tulajdonképpen ez egy szavazat a magyar helyett a spanyolokra, egy szavazat a nagyobb környezetterhelésre és egy szavazat a lokális fenntarthatóság ellen. Ezt akarjuk? Nem. Átgondoljuk ezt? Nem.

Persze nem egyszerű és nem mondom, hogy én csakis kizárólag magyar terméket vásárolok. Viszont ha felismerjük a fenntarthatóság, vagy épp Magyarország igényeit, jöhet a kaizen. Minden nap csak egy kicsi fejlődés. A világ legmagasabb és legöregebb fáinak is ez a stratégiája.

---