Vendégtoll: Állás és keresés

2012. aug. 6. 9:33

15 komment
Kategóriák: Nem lean

Zooey tapasztalatai az álláskeresésről:

Most készülök az első komoly állásinterjúmra. Kíváncsi voltam, mi a „vevői igény”, mi
alapján választanak a cégek a munkaerőpiacról. Rengeteg tanácsot kapok, plusz még a neten is olvastam pár cikket.

Egyelőre elszomorít a helyzet…

Például az egyik cikk szerint, az öltözködésünk 50 %-ban határozza meg a felvételi
eredményét. Nem elég az öltöny, olyanokra is figyelni kell, hogy pl. csínján bánjunk a
piros kiegészítőkkel, mert (többek közt) agresszivitást sugall. Tegyük fel, van piros és zöld
nyakkendőm. Ha az egyiket veszem fel, agresszív vagyok, ha a másikat, akkor meg nyugodt? Vajon tényleg ilyen sugallatok döntenek arról, kit vesznek fel? Régen rossz, ha a nyakkendőm ennyire meghatároz. Aztán ott van a tetoválások helyzete. Minek takarnám, ha utána minden munkanap látszik? Ha meg nem látszik, nem mindegy? Ráadásul ez egy beszélgetési téma is lehet, amin keresztül megismerhetik a jelentkező gondolkodás módját. Arra buzdítanak, hogy téves képet alakítsunk ki magunkról? Nem az lenne a cél, hogy minél pontosabban megismerjük egymást? Egy hosszú távú kapcsolatról van szó…

Ezzel az öltözködési kényszerrel generálnak egy valóságtól elrugaszkodott szituációt, ahol
egy jól felkészült jelentkező tulajdonképpen uniformizált és sterilizált. Ezt nagyon rossz
iránynak tartom! Igen komoly feladat lehet kiválasztani a legmegfelelőbb jelentkezőt. Pláne
egy olyan szituáció alapján, aminek semmi köze nincs a munkás hétköznapokhoz.

Amire egy cégnek kíváncsinak kellene, lennie, az a természetes helyzetben való viselkedés.
A szürke hétköznapokon dolgozunk. A kérdés, hogy ezeken hogyan gondolkodunk, hogyan
viselkedünk, mennyire szeretjük, mennyire áll közel hozzánk az adott munkakör… Bizonyára
nehéz ezeket leszűrni, de ha eleve olyan körülményeket teremtünk, amik ezt kifejezetten
nehezítik, akkor megnő az esélye a rossz döntésnek. A rossz felvételiztető rendszer következtében valószínűbb, hogy nem a legmegfelelőbb embert veszik fel az adott pozícióra. Minél több helyen rossz ez a rendszer, idővel annál nagyobb arányban lesznek boldogtalanok, motiválatlanok az alkalmazottak. Ez hosszú távon rossz hatással van az adott munkavállalók munkamoráljára, ami pedig kihat a kollégákéra és a cégre is. Sajnos azonban az alkalmazott saját élete lesz az, ami a legnagyobb kárt szenvedi.

Ráadásul a megfelelő ember meg esetleg a konkurens cégnél kap szárnyra…

Holden

---

Kategóriák

Komment

Eddig 15 komment érkezett

1. bboti86:
   2012. 08. 06. 20:29

   Bizony a hr skatulyáz, mert nekik ez a dolguk:)
   Nálunk mondjuk ok csak tamogatnak, nem döntenek. Hozzáteszem nekem is kifordul a gyomrom a milyen fa lennél kerdeseknel...
   Tundi: remélem jő helyet találtál és megbecsulnek, a többi másodlagos szerintem...

2. Tündi:
   2012. 08. 07. 7:35

   akocsis, látod ez a baj. A két véglet. Még szerinted is aki nem öltönybe megy az állásinterjúra, az csak slamposan mehet. Pedig hidd el, a kettő között van számtalan átmenet! Én egyszerű utcai ruhában is tudom csinosan érezni magam (khm, khm, a hangsúly az "érezni" szón van. :))), és kosztümben is éreztem már magam vacakul. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a férfiak igen nagy százalékán az öltöny bizony slamposan áll. Itt lóg, ott lóg, nem jó a szabása, túl hosszú a nadrág, túl rövid a nadrág, stb. Jobban felöltözöttek lennének farmerban és garbóban. De valamiért mindenkinek az a kényszerképzete van, hogy bizonyos helyekre (pl. konferenciákra) csak öltönyben lehet menni, pláne, ha valaki már elért valamilyen titulust a cégénél.

   A HR-es skatulya pedig maximálisan igaz. Csináltál valamit, legyen az bármi, és onnantól kezdve elvárják, hogy életed végéig azt csináld. Közben meg megy a papolás az 5 évenkénti szakmaváltásról.

3. Zooey_Glass:
   2012. 08. 07. 10:12

   Habár ez nem állásinterjú, a kommentekről mégis ez jutott eszembe:

   "Sir David Attenborough. Sir David-del az EU Descartes-díj átadásán találkoztam, 2004-ben Prágában. Bevallom, a díj átvételénél sokkal fontosabb volt a számomra, hogy ennek ürügyén megismerhetem ezt a nagyszerű embert. Izgatottan vártam tehát a kifent-kikent díjazottak között (én persze akkor sem viseltem szokványos nyakkendőt, mert az atillához szerencsére olyan nem kell. ), hogy megjöjjön az "én emberem". Egyszercsak befutott egy példátlanul rosszul öltözött jóember hátizsákkal. A többiekkel ellentétben elképesztően nem érdekelte, hogy ki itt az EU-s főnök, aki megmondja, hogy mit is kell itt tenni. Az sem érdekelte, hogy kik a többiek. Három dolog érdekelte. Ahol bejött, volt a falon egy régi kép, Prága középkori épületeivel. A szemközti falon vadászatot ábrázoló faliszőnyeg volt. (A sötétség miatt egyiket sem lehetett jól látni, de ő percekig vizslatta mindkettőt.) Aztán észrevett egy olyan ablakot, amelynek a túloldalán madarak voltak. Ezzel szemben ült le - mindenkitől távol, a madarakat figyelve. Sötét volt. Így csak találgatni lehetett, hogy ez a szakadt jóember vajon hogyan kerülhetett ide. Esetleg ő a takarító? Engem a különleges mindig vonzott, így odamentem és bemutatkoztam. "Peter, call me just David" - jött a válasz. Annyira mást vártam, hogy csak ekkor hasított belém a felismerés, ami utólag leírva, másoknak már az első sornál már teljesen nyilvánvaló volt. (Aztán kiderült, hogy a hátizsák öltönyt rejt, így a botrány is elmaradt.)"
   
   csermelyblog.tehetsegpont.hu/node/146

4. Tündi:
   2012. 08. 07. 12:19

   David Attenborough az én emberem! Mert én is hátizsákkal járok, és mert én is szeretem, ha egyszerűen Tündinek hívnak, bárki is legyen a beszélgetőpartnerem. Sajnos szőr még nem vagyok, és öltönyt sem hordok a hátizsákban. De ami késik, nem múlik, már ami a szőrséget illeti. :)

5. Kosztolányi János:
   2012. 08. 07. 18:09

   Szóval David is szereti, ha Tündinek hívják? :)
   Hát szőr nem lehetsz, esetleg dame vagy lady, de ahhoz sok sikert!

6. Tündi:
   2012. 08. 07. 18:20

   Nem lehetek szőr? Hát egy világ omlott össze bennem... :)))

7. vendegtroll:
   2012. 08. 21. 22:07

   szerintem normalis az a jelentkezokkel szemben tamasztott elvaras, hogy egy "jelentos alkalomra" megfelelo tisztelettel fel tudjon oltozni, tehat kvazi az elso pillanatban bizonysagot tesz arrol, tud alkalmazkodni. az interju nagyon sok esetben nem teljesen oszinte, de nem is akar az lenni. arra ott van a probaido.

8. Tündi:
   2012. 08. 22. 16:37

   Nem lenne egyszerűbb az őszinteséggel kezdeni...és aztán azzal folytatni is?

9. vendegtroll:
   2012. 08. 22. 19:25

   @ Lady Tündi:
   azt gondolom, ez meg a vallalhato hazugsagok koze tartozik, mint a Jó napot!, vagy a szexi fehernemu.

10. Tündi:
    2012. 08. 23. 17:58

    A szexi fehérneműben mi a hazugság? ;)

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. A több, mint két linket tartalmazó komment automatikusan a moderálandók közé kerül!Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.