2012. február

A Valódi Ok

A maja naptár titka


Tesztelőverseny

Nagyon érdekes kezdeményezésre akadtam a minap a neten: szoftvertesztelő verseny! Érdekes és értékes ötletnek tartom és örülök, hogy ez a szakma is eléri az őt megillető ismertséget és elismertséget!

Felhasználóként szerintem az a legnagyobb méreg, ha a szoftver nem azt teszi, amire vásárolta az ember. Amikor például a könyvelő szoftver hibásan könyvel. Amikor a játék szoftver nem indul, vagy egy küldetést nem lehet befejezni. Ezután jön talán az, amikor nem úgy működik, ahogy szeretnénk. Megteszi ugyan, amit kell, jó is az eredmény, de bonyolultan, lassan vagy valami idétlen, átgondolatlan módon áll elő. Sokat "homokórázik", tölt, az adatfelvitel és keresés nem  logikus, nem ergonomikus, és így tovább.

A belinkelt oldalon van még valami, ami felkeltette a figyelmemet: a "Néhány típusfeladat" felsorolásban olvasható "megtalálása" szó. Ez ugyanis feltételezi azt a dolgot, hogy a hibát már "beletették" a szoftverbe és most meg kell találni. Ami összességében nem rossz, mert a lényeg, hogy a hiba ne kerüljön a felhasználó elé, de még jobb lenne, ha nem is kerülne bele a szoftverbe! Ha a fejlesztési folyamatba lenne beépítve a hibák elkerülése! A termelésben és szolgáltatásokban alkalmazott poka-joke megoldások például erre szolgálnak. Ez a gondolkodásmód természetesen nem hozza el rajtaütésszerűen a "0-hiba Kánaánt", de csökkentheti a tesztelési ráfordítást, így a szoftver hamar lesz használható, hamarabb tud vele az ügyfél értéket teremteni és hamarabb csöng a kasszában a pénz!


Vezetőkiválasztás

Nemrégiben újra megnéztük családi körben a Harry Potter filmeket. Amellett, hogy újra megállapítottam mennyire jó kis történetek ezek, természetesen feltűnt egy szakmai érdekesség is A Főnix rendje című részben.

Dumbledore SeregeEbben a történetben Harry és társai megalakítják a Dumbledore Serege nevű "szervezetet", amelynek élére a többiek egyöntetűen Harryt választják. Ez egy nagyon érdekes és elgondolkoztató fejlemény.

Először is nem Dumbledore jelöli, nevezi ki, hanem a társai választják. Másodszor pedig nem utasításokat ad, aláír, engedélyez, hanem tanít, fejleszt, értékel, támogat. A különbségek nagyok és szerintem mindenképpen befolyásolják az eredményeket, amelyeket egy csapat elérhet.

 

"A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában."

/Dumbledore szavai Harryhez, Wikipédia/

Ugye mi minden található egy jó könyvben, filmben ha odafigyel az ember ? :D


Csakazértse

9gag


Elszabtuk

Hofi Géza"A szabás-varrás egyszerű dolog,
(Nagy dolog, nagy dolog)
A szabásmintát kezedbe kapod,
...
És mire kész a munka, már új a szabásminta,
Ezért van nálunk oly sok elszabás.
Az olló csak nyír, az ész, ami vág,
Mind csak az orráig lát."

(Úri szabó)

... és most jelentkezzen, aki szerint ez már nem így van :D (és most nem a politikára gondolok, hanem a céges mindennapokra)


Központi kérdés

A HBR egyik cikkében ír arról a szerző, hogy miért fontos az ipart az USA-ba visszavinni. Vissza, mert az utóbbi években elég sok mindent elvittek onnan, jellemzően Ázsiába. Emlékeztet ez engem a mifelénk hosszú ideje folyó "mindent elvittek tőlünk" vitákra. Amelyek esetében gyakran kerül kijátszásra a "multi vagy hazai" kártya, természetesen a multik ellen a hazaiak mellett. Szerintem ez egy teljesen rossz irányba viszi (viheti) el az amúgy nagyon is indokolt beszélgetést!

Először is szerintem alapvetően mindegy, hogy Magyarország milyen központtá szeretne válni. Lehetünk agrár ország, megvannak hozzá az adottságaink. Lehetünk szolgáltató központ, mert erre is vannak bizonyítékok (jó néhány nagy cég alapított kis hazánkban ilyen vállalatot). Lehetünk ipari ország is, erre is van jó példa bőven. Akár egyszerre mind is lehetnénk, ha ügyesen kombinálunk. A lényeg, hogy egyikkel sem járunk rosszul, ha jól tervezzük meg és hajtjuk végre!

Ha például az agráriumot fejlesztjük, akkor nem csak arról beszélünk, hogy vetünk-öntözünk-aratunk-eladunk-megesszük, hanem arról is, hogy ehhez kutatás-fejlesztés, ipar és szolgáltatások kellenek. Persze megvehető ez máshol is, de jobb, ha pl. a kutatás-fejlesztés közel van az eredményeket felhasználó céghez. Ha jól emlékszem, Bábolnán ez már működött egyszer... Azt gondolom senki sem vitatja, hogy a mezőgazdasághoz gépek kellenek, ugyan ezeket is megvehetjük külföldiektől, de karbantartani, szervizelni csak itthonról kellene.  Az alkatrészeket le kell gyárta(t)ni, a felhasználás helyére kell logisztikázni, be kell szerelni, gyorsan és olcsón. Ezek a tevékenységek nem egyszerűen "elveszem innen-beteszem oda" betanított munkák, ezekhez érteni kell, bizonyos szakmákat meg kell tanulni, tudni kell nyelveket és tudni kell szorgalmasan, eredményesen és hatékonyan dolgozni. A folyamatokat meg kell tudni szervezni, üzemeltetni és fejleszteni kell azokat!

Van azonban mindezzel egy alapvető gond: mi szeretünk minden eredményt már holnap látni. Ha ez nem áll össze, akkor már nem is érdekel minket annyira. A fent vázoltakhoz azonban sok mindenünk még nincs. Nem a pénzre gondolok, mert meglátásom szerint ha van jó cél, jó ötlet, ha van rendes elképzelés arról, hogyan jutunk el a célig, szóval ha van egy épkézláb terv, arra azért lehet pénzt szerezni az Unióban... A tervhez azonban olyasmi is szükséges, mint például a már említett tudás. Kiképzés és átképzés. Kereslet és kínálat, azaz olyanok aki akarnak tanulni és olyanok akik akarnak piacképes dolgokat tanítani. Ez hosszú ideig tart. Lehet, hogy azok, akik megírják a terveket, elnyerik a pénzeket ott sem lesznek, mire az egész igazán beérik. És akkor valaki más lesz híres, amit bizony nagyon nehéz feldolgozni...

Lehet, hogy ezen a problémán kellene átlendülni végre?


Szintezés

Belépő szint: mit csinálunk, mivel foglalkozunk. Gyártunk, szolgáltatunk valamit és van nálunk IT, beszerzés, logisztika és így tovább.

Haladó szint: már azzal is foglalkozunk, hogyan végezzük el az előbb felsorolt tevékenységeket. Mert megértettük, hogy ez megkülönböztethet minket a piacon más,  velünk versenyhelyzetben működő cégektől.

Mester szint: már nem elég számunkra, hogy tudjuk, mit teszünk és hogyan, hanem azzal is foglalkozunk, miért is tesszük pont azt, amit? Milyen igényeket elégítünk ki és mit okozunk mindezzel? Mert megértettük, hogy ezzel nem csak megkülönböztetjük magunkat másoktól, hanem hosszú távon fejlődni, fejleszteni vagyunk képesek saját magunkat és folyamatainkat, termékeinket is illetve tehetünk valamit a jövő érdekében!

Ez természetesen lehet egy fejlődési irány is, de sokkal jobb, ha egy új vállalatot rögtön a mester szinten indítunk :D


Aggódás és érdeklődés

Általában véve ha nagyon sokan a munkaidejük 10%-ában foglalkoznak valamivel (pl. lean), az jobb, mint ha néhány specialista napi 100%-ban molyol az adott témával. Máshogy is megfogalmazható a történet: ha csak néhányan aggódnak például a környezet védelméért, akkor bizony a fene megette az egészet. Ha mindenki egy kicsit, és néhányan sokat - na az már vezethet valahová. Mert aggódni valamiért és törődni valamivel az nem egészen ugyanaz!

Önöknél ki aggódik pl. az eredményességért? És ki törődik vele?


No para

Már megint Seth Godin. Majd szóljanak, ha már unják :D

Szóval Godin arról ír, hogy ha elfogadjuk, hogy szinte minden, amit magunk körül és magunkon látunk, nem öregebb, mint mondjuk 100 év, akkor hamar rájövünk, hogy a változásoktól való félelem, a változás elutasítása hosszú távon teljesen felesleges stressz.

Ha valaki esetleg nem így látja, érdemes végiggondolni pár dolgot:

A világ mindig olyan volt, mint most?

A vallását  mindig ugyanúgy gyakorolta mindenki, mint most?

A technológia mindig ugyanazon a színvonalon szolgálta az emberi kapcsolatokat, mint most?

Amióta világ a világ, mindig csak munkával lehetett megkeresni a napi betevőre valót?

Ilyen magvas gondolatokat csak nyomtatott könyvekben lehet olvasni?


A sehogy, a valahogy és a lean

Nagyon sokan panaszkodnak arról, hogy a lean több munkát jelent. Ez marhaság, de ilyet persze nem mondunk, csak gondolunk :D A teljesen hivatalos, megfontolt és szakszerű véleményem erről a következő:

Ha valaki vezető, akkor folyamatokat és szervezeteket, azokon belül embereket irányít és fejleszt. Miközben saját magát is fejlesztgeti. Ez így szép és kerek. Amikor a vezető ezen tevékenységeket űzi, akkor legalább a következőkkel foglalkozik:

  • azonosítja a termékeket és az ügyfeleket,
  • azonosítja és folyamatosan méri az ügyfél számára fontos jellemzőket,
  • azonosítja és fejleszti folyamatait, eszközeit,
  • fejleszti, ergonomikusabbá teszi a munkavégzés környezetét,
  • fejleszti munkatársait és saját magát.

A lean ezt a listát nem bővíti új dolgokkal! Alapvetően azonban két eset lehetséges a listával kapcsolatban. A vezető eddig SEHOGY sem végezte ezen tevékenységeket, illetve VALAHOGY végezte, de NEM LEAN gondolkodással.

Az első esetnél (sehogy) a lean mindenképpen több munkát jelent, de erre azért vezetőként nem panaszkodnék túl hangosan... Nem zárom ki, hogy a fenti tevékenységek teljes ignorálásával is lehet valaki sikeres, de azért vannak kétségeim.

A második esetnél előfordulhat, hogy a valahogyan > lean, azaz eddig több ráfordítással érte el az eredményeket. A lean alkalmazása ilyenkor aránylag rövid idő alatt meglepő mértékben képes csökkenteni a ráfordításokon.

Ahogy az sem kizárható, hogy a valahogy < lean, és ha így is eredményes, akkor lehet, hogy van egy új best practice (ne feledjük, hogy a leannek is folyamatosan fejlődni kell)!

Érdemes tehát mindenképpen utánajárni a valódi okoknak, ha egy vezető nagyon erősködik, hogy a lean biztos, hogy több munka!


Régebbiek | Végére »
« 2012. január 2012. március »

holden 2010