Zero defect quality

Sokszor kellett magyarázkodnom a fenti témában. Azt mondták, olyasmi hogy nincs hiba nem fordulhat elő. Azt mondták, "emberek vagyunk, meg "mindenki hibázhat", ilyesmik. Ezek számomra érdekes, de rossz helyen használt közhelyek. Elmagyarázgatom, mire gondolok.

A zero defect quality azt jelenti, hogy mindent meg kell tenünk azért, hogy egy tevékenység során ne követhessünk el mistake-et (tévedést), amiből aztán defect (hiba) lesz. Meg kell előzni pl. hogy a Boeing egyik géptípusába olyan csomagtérzáró rendszer kerüljön, amiben bizonyos elemek gyenge minőségű fémből készülnek. Amikor engedélyezték a tervet, az volt az első mistake, amikor beleépítették, az volt a második, amikor a gép így elhagyta a gyárat, az volt a harmadik. A defect pedig olyan 10.000 m körül történt, amikor kiszakadt az ajtó és magával vitte az oldalelem egy részét valamint néhány utast üléssel együtt. Ez nem példa, hanem megtörtént eset (United Airlines Flight 811).

A zero defect quality elérésére törekvés nem maximalizmus, hanem felelősség kérdése. Most sarkítok kicsit, mert a six sigma (ami egy komoly tudomány) pl. megenged bizonyos mennyiségű hibát. A hat szigmát akkor éri egy folyamat, ha egymillió lefutásból 3,4 hiba keletkezik (remélem jól mondom). A six sigma calculator szerint pl. 10.000 hiba is elég szép, 3,83-as eredményt hoz, de 500 hibával már 4,79-nél tartunk. Azaz 1.000.000 szívmútétből 500 halott már elfogadható? Ha nem, akkor mennyi az elfogadható? 3? Ennek a 3 családnak akkor bele kell nyugodnia a dologba, mert hiszen ez statisztikai határ... Tudom, sarkítok. Szoktam.

Így aztán érthető, hogy ezen már meg sem lepődtem.

---