Kaizen Blog
A címben szereplő vicces mondat sajnálatos módon nem vonatkozik a standardokra, a szabályokra. A kérdés, vajon miért nem tartjuk be az ismert szabályokat, nem új keletű. Tényleg, miért van ez így?
Az egyik lehetőség, hogy én azért nem foglalkozom a munkahelyi standardokkal, mert semmilyen szabályt sem tartok be. Ahogy megismerek egy szabályt, már a kiskapukat keresem. Abszolút "antiszociális" vagyok, csak saját magam számára keresem az előnyöket, mások kárára, de ezekkel nem foglalkozom. Vannak ilyen emberek, jó lenne, ha a felvételi elbeszélgetések, AC-k lehetőséget adnának a kiszűrésükre.
A másik lehetőség, hogy én alapvetően betartom az engem körülvevő világ szabályait, de néhányat nem, mert szerintem rosszak. Meg tudom ezt ítélni és van is ötletem a jobbra, a másra. Ezt nem is titkolom és ha kérdezik el is mondom, mit gondolok. Munkaadóként érdemes odafigyelni az ilyen munkatársakra és lehetőség szerint bevonni őket a szabályok kidolgozásába. Ez nem garantálja, hogy mindennel egyetértenek majd, de az a tény, hogy közreműködhettek, hogy a véleményük fontos volt, elfogadtathatja velük a helyzetet.
Van egy harmadik lehetőség is, miszerint nem vagyok alapvetően elutasító, nem tartozom az első csoportba, de a másodikba sem. Nem tartok be bizonyos szabályokat, mert szerintem rosszak, de erről nem szólok senkinek. Egyszerűen megyek a saját fejem után. Ez a jelenség komoly kihívás, mert ők a "csendes többség", alapvetően elvégzik a feladatokat, eredmény is van, de mivel nem a standard alapján született, lehet olcsóbb, hatékonyabb vagy éppen drágább, mint az elfogadott standard. Okozhat vevői elégedettséget de akár temérdek reklamáció oka is lehet. A kihívás ott van, hogy mindez csak a genbán fedezhető fel és a megoldáshoz a lean eszközökön túl némi "soft skill" is szükséges a vezető részéről.
A témához sok szeretettel ajánlom a Vezetők a gáton c. kiadványom 37. fejezetét, amely a standardokról szól :D
"Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is, és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis felülkerekedik a bánaton, és hogy a gól maga a boldogság, a gyógyír minden addigi kihagyott helyzetre…"
Egy nagyon jó videót találtam a Curious Cat Management Improvement Blog-on arról, miért is gyorsabb mindig a másik sor. A videó angolul van és előre szólok, hogy kicsit sok benne a mérnöki tudomány, de fanatikusoknak mindenképpen ajánlom:D
... és tényleg, a hiperszupermarketekben miért nem a "kombinált sor" modell szerint vannak kialakítva a pénztárak? Ha valakinek lenne egy jó magyarázata, ne habozzon megírni!
Előfordul néha, hogy több embernek is ugyanaz a téma jut eszébe. Így volt ez nemrég a bizalom fontossága esetében is. A Tudatosvezetés és Seth Godin is megemlékezett a bizalom fontosságáról egy bejegyzése erejéig.
Két dolgot szeretnék kiemelni a cikkekből:
Lássunk egy másik, kisebb léptékű és jópofa példát a könyvből. Egy irodaház mellett dolgozó fánk és kávéárus megfigyelte, hogy azért megy lassan a sor az üzleténél, mert túl sok időbe telik visszaadni. Kitett egy kosár egydollárost és érméket, és a vevőkre bízta, hogy elvegyék a visszajárót. Az emberek túlnyomó többsége tisztességesnek bizonyult, sőt, inkább több borravalót hagytak, és a kiszolgálás gyorsításával nagyobb forgalmat tudott generálni.
Ez egy egyszerű megoldás, de csak akkor születhet meg, ha az árus foglalkozik valamennyire a fejlődés gondolatával és tudja, hogy a legtöbb és legjobb ötletek a helyszínen, a folyamat, az események megfigyelésével születnek. Számtalanszor elgondolkodom azon, hogy kis hazánkban miért nem alkalmazzák ezt a nagyon olcsó és egyszerű módszert... Helyette sokan tanácsadókat fogadnak, mások még ennél is rosszabbat tesznek: semmit.
Seth Godin bejegyzésében több érdekes gondolat is található. Ilyen például a bizalom és a megbízhatóság témaköre, amiről találtam is egy nem könnyű, de érdekes írást a neten. A bizalom hosszú idő alatt alakul ki egy ügyfélkörben. Érdekes módon elveszteni viszont sokkal gyorsabb... Ha nem figyelünk a Kotler szolgáltatás-minőség modelljében említett résekre, akkor ez a bizalomvesztés biztosan bekövetkezik. Figyelni viszont komoly munkát jelent, a PDCA és a lean számtalan eszközének következetes és kitartó alkalmazását, ami valóban ráfordításigényes, és akár azt is mondhatjuk, hogy drága.
A bizalom kétségkívül fontos tényező az ügyfelek megszerzése és megtartása esetében. De nem mindegy, hogy ez egy személyhez vagy egy vállalathoz kapcsolódik. Élő példa erre az Apple. Nem ismerem a terméket és a céget, de nagyon régóta olvasni mindenfelé, hogy Steve Jobs személye bizalommal töltötte el a beruházókat és a vásárlókat. Garanciát jelentett a megbízhatóságra és az innovációra. Az idő eldönti, hogy a bizalom ilyen, erősen egy személyhez kötődése hosszú távon képes-e életben tartani a vállalatot. Majd elválik, hogy ha például pár év múlva egyszer csak nem jelenik meg a megszokott ütemben új iPhone, vagy meghibásodások miatt sérül a megbízhatóság, akkor milyen gyorsan jelennek meg a hírek az Apple válságáról...
Két érdekes történet a mindennapokból:
A helyi újságban már többször feltűnt az, hogy ha egy helyi polgár az újságon keresztül jelez egy problémát valamelyik szolgáltatóval, akkor a cikk végén az aktuális szóvivő, vezető, munkatárs, bárki azt mondja, hogy számukra az ügyfél fontos, ezért ha segítséget szeretne kapni, jelentkezzen az ügyfélszolgálaton! Ejha! Azt hittem, hogy a probléma bejelentése a cikkel megtörtént. Ha a szolgáltató valóban szolgáltatni szeretne, akkor esetleg kimerészkedhetne az ügyfelek közé, ugyanis ott a probléma és a megoldás is. Ez a "kérem fáradjon be hozzánk" lejárt lemez, le lehetne venni a gramofonról...
A másik történet is aranyos: nemzetközi barkácslánc helyi lerakatában izzót keresgélek, de pont azt nem találok, amire szükségem lenne. Eladót viszont igen, ami ennél a láncnál egyébként kifejezetten nem megszokott esemény :D Megkérdezem tőle, hogy akkor merre van ez a bizonyos izzó, vagy esetleg hozzá hasonló, erre némi válogatás és keresgélés (!) után kezembe nyom egy sajátmárkás cuccot. Mondom neki, hogy ezt bizony nem ismerem, mégis mit tud? "Nem tudom, nem szoktam itt izzót vásárolni." szól a válasz, majd eladó balra el.
Biztosan nagy baj az árfolyam, meg az alkotmány, meg a többi, és azokkal kell elsősorban foglalkozni, de a hétköznapokkal és a kereskedelem alapjaival mi lesz?
Ez a blog a KAIZEN filozófiáról szól. A benne foglaltak a blogger véleményét és tapasztalatait tükrözik, nem egy általános igazság kihirdetése és nem az őt alkalmazó vállalat hivatalos álláspontja.
A kaizen nem az autógyártás filozófiája, hanem egy olyan gondolkodásmód, amely az élet bármely területén az egyén és a közösség hasznára válhat.
Mentális Hazaszeretet Polgári Engedelmességi Mozgalomnak, és a
Liliomos Mozgalomnak.

holden 2010